Figyelmeztetés: nemi erőszak, durva nyelvezet
Korhatár: +18

Tristan

A pofátlanságnak is van határa. Naná, hogy van és Tristanra nem vonatkozik, DE mindenki másra igen! A kis szuka felpakolta egy lóra és elfuvarozta a fogadóból. Most legyen hálás? Ha nem vitte volna, keres egy másik ribancot, de ha már adott a helyzet, akkor nem tágít. Mivel feje nem szenvedett agykárosodást és a buckák miatt eléggé rázós az út, hamar magához tér, azaz akkor, amikor már a domboknál járnak. Laposan pillant fel. A táj fel-lemozgást végez a szeme előtt. Gyorsan megállapítja hogy a lába között ficánkoló nem éppen női egyedű.. annál szőrösebb. És izmosabb. Mielőtt túl hamar megörülne és ráizgulna a lóra, észreveszi, hogy lovon ül.
Lehet tegnap álmodott? Nem is történt meg az a sok szerencsétlenség vele... lehet még csak most lovagol be a városba? Hát nagy sajnálatára nem. Hátrapillant, és beleütközik tekintete két orbitális domborulatba.
- Höhöhö.. - vihog fel rekedtes hangon, és már nyúlna is Xeila mellei felé, de a nő bizonyára nem fogja díjazni ezt az ötletét.

Xeila

Egy ligetesnél járnak.. néhány fa, de nem sűrűn állnak.
Xeila megállítja a lovat, mikor észreveszi, hogy a férfi kezd magához térni. Nane.. ezt nem! Félreüti Tristan kezét, majd leugrik a lóról.
Leporolja a ruháját, majd felnéz a lóra, és az azon ülő férfira. Nem azért hozta el, mert annyira megkedvelte volna. Egyszerűen már szánalmasnak tartja..
Viszont a vére biztos jó.. az ilyen tüzes természetű férfiaknak mindig jó. Tapasztalatból tudja.
- Nah szállj már le.

Tristan

Végigméri a lányt.
- Tőlem.. - rántaná meg vállát, és ekkor érzi, hogy egyik válla nem reagál a megrántásra. Meglepődve néz a vállára. Erre nem emlékszik.
Csak ragaszkodik hozzám a drága, ha idáig elcipelt.. Fut át az agyán. Eszébe jut, mi lenne, ha itt hagyná a kis lotyót. Elvágtatna a lóval oszt ágyő. Nah de mikor talál ő még egy ilyen tüzes szukát? Elvigyorodik majd kissé nehezen, de lekászálódik a nyeregből. Egyelőre nem szól semmit. Gondolja, hogy a lánynak terve van vele, és nem jószántából hozta ide. Az nagyon helyes, neki is van egy terve úgy már két napja..

Xeila

Persze hogy ragaszkodik hozzá. Senki se szívesen engedi, hogy a kajája csak úgy kiszaladjon az ujjai közül. Főleg ha már éhes az illető.
- Gyere.
Nem tudni hogy a lónak mondja e, vagy a férfinak.. de hogy a csődör rögtön megindul utána az biztos.
Nem messze, kicsit feljebb van egy sziklahasadék.. jó kis barlangocska. Egészen tágas. Ott ellesz akkor is, mikor feljön a nap.. Ugyanis az hamarosan kikukucskál a horizont mögül..
Beér a barlangba, és a végébe megy. A mén valahol a szélén áll meg, és kezdi legelgetni a füvet.

Tristan

Gőze sincs, mit akar a lány.. de követi. Tehet mást? Nem..
A barlanghoz érve elvigyorodik. Szóval ismét fel fog kelni a nap. A lány meg nem utazhat tovább. Bebiceg a kis szajha után, majd ha az nem figyel, akkor hátulról megragadja a kezeit. Maga felé fordítja.
- Elég a játékból.. - szólal meg kissé rekedtes, de komoly hangon.
- A jussomat akarom! Most!
A most kicsit erősebbre sikeredik és meg is szorítja tenyere közt a lány karját.
Legalább az a tudat nyugtatja, hogy itt nincs ablak, amin ki lehetne esni, ennél nagyobbat meg már úgysem tanyálhat. Egyik keze leszalad a lány karján és magához öleli a derekát. Fejét letámasztja a lány vállára, és fáradtan beleszuszog. Forró lehelet "perzseli fel" a lány bőrét. Tristan magához szorítja szorosabban a törékeny testet, majd kényeztető csókot nyom a nyakára.
Ha ezúttal is ellenállásba ütközik, esetleg megpróbálkozik egy brutálisabb módszerrel... de több mint valószínű, hogy elpártol.

Xeila

Felszisszen a durva szorításra, de mást nem tesz.
- Milyen jussodat? - csodálkozik el a lány.
Talán megérdemel valamit? Vagy megegyeztek valamiben? Xeila erősen kételkedik benne.
Viszont éhsége kezd nagyon zavaróvá is válni. Hát játszik egy kicsit..
Átöleli a férfi derekát, majd felnéz rá.
- Megtennéd, hogy leülsz oda?
Szemével a barlang fala felé int, miközben sokat ígérően elmosolyodik.
- Kérlek.

Tristan

Hol érdekli az őt hogy a lány talán valamin töri a fejét. Túl sokat szenvedett már és túl régen "éhezik". Fejével követi a mozdulatot. Üljön le? Neki már olyan mindegy... hát üljön..
- Lehet róla szó... - jegyzi meg míg a falhoz hátrál majd nekidől és leül.
Szinte követelőzően húzza maga után a lányt. Belecsókol a lány nyakába.. az az eshetőség hogy Xeila ki akarja szívni a nyakát még eszébe sem jutott.

Xeila

Jajj hát mindjárt megesik a szíve ezen a szerencsétlen férfin. Olyan kis szánni való..
Ajkain mosoly jelenik meg, miközben lovagló ülésben beül a férfi ölébe. Ártatlanul belecsókol a nyakába, nyelvét végighúzza a férfi bőrén.. a következő pillanatban pedig beleharap.. Nem durván, még csak nem is fájdalmasan.
Túlságosan szánja már a másikat ahhoz, hogy még több fájdalmat okozzon neki. Ha ennyire akarja.. Akkor kapjon egy kis élvezetet. Olyat, amiben még sose volt része..
A férfi vérében nem kellett csalódnia. Kifejezetten jó minőségű.
Lassan kezdi el szívni a vért, nem siet sehová.. had élvezze egy kicsit a férfi, hiszen ez utánozhatatlan, kéjes érzéseket kelt benne..

Tristan

Egy pillanatra tényleg azt hitte, hogy végre célba ért. Hát nem aranyos? Amikor Xeila beleharap a bőrébe halkan felszisszen.
- Ahh.. - még szemeit is behunyja egy pillanatra.
A lány hajába markol. Talán nem is tudja, mi történik vele pontosan. Elment az esze. Egyre jobban ráizgul erre a kis csitrire. Nem volt elég hogy már két napja be van állva, most még jobban fokozódnak a vágyai. Türelmetlen, és annál is türelmetlenebb. Kezei a szexi rucin végigsimítanak majd a felsiccelésnél megmarkolja és egy határozott férfimozdulattal, fentebb szakítja.
Talán minden ruha így végzi, ami a kezébe kerül.. főleg ha női. Ismét tenyerében fogja a nő formás fenekét. Nah de ez már nem újdonság. Többet akar. Pillanatokon belül levarázsolja Xeiláról még a bugyit is. Saját nadrágjától kissé nehezebben szabadul, mert Xeila az ölében ül. Nem gond.. megoldja. A cél érdekében bármit. Hamarosan behatol a lány testébe. mintha mindezidáig egy fogat után futott volna, ami nem veszi fel, de végre elérte... Megkönnyebbülés.. Egészen lassan mozdul meg. Mintha féltené azt a kincset, amit a kezében tart. Csókhoz csak akkor jut, ha Xeila lecuppan a nyakáról. Minden egyes lökéssel bentebb és bentebb furakszik, és szorosabban öleli magához a lányt.

Xeila

Amíg ő a férfi vérének szívásával volt elfoglalva, az alattomban cselekedett! Mekkora pofátlanság! Teljesen fel van háborodva!
Nah de csak azért sem engedi ki a kezei.. Illetve fogai közül áldozatát. Akkor legalább jól lakik, ha ez a perverz dög már úgyis..
Előbb tekergéssel próbálkozik, de hiába ficánkol, a férfi túl erősen fogja. Elérkezik hát az a pont, mikro feladja.. még mindig átharaphatná egy artériát.. de mi értelme lenne, ha már úgyis...
Belegondolni is szörnyű. Lenyel még néhány kortyintásnyi vért, majd elengedi a férfi nyakát.
- Remélem elégedett vagy.. - jegyzi meg gúnyosan.

Tristan

Nem így akarta. Így hozta a helyzet.
Kezeit a lány derekára szorítja, majd fordul vele egyet. Felülre kerül. A szavak, amelyeket a lány mondott reagálatlanul elsiklanak füle mellett. Érzékien és egyben szenvedélyesen csókolja meg a nőt, miközben jobb kezével felhúzza a lány lábát. A ruhát a mély dekoltázsnál egy-két mozdulattal lentebb tépi. Csókjaival végigjárja a lány állát, elindul lefelé a nyakon, és hamarosan a két melle között köt ki.
A legtöbb erőszakos közösülésekor be kellett vetnie egy-két pofont.. most nem érez rá késztetést, hogy megüsse azt a testet, ami ekkora örömet okoz neki. Mivel már elég rég szenved, elég hamar elélvez Xeilán de, nem hagyja annyiban a dolgot. Újra és újra lendületbe jön, és mindannyiszor eléri, amit akar.

Xeila

Behunyja a szemét, és inkább valaki mást képzel magára. Pörgeti a fejében az emlékeket.. lássuk csak ki legyen. Marcus? Pfúj dehogy.. attól maximum rosszul lesz.. Volt egy egész jó vámpír hapsija egyszer.. hmm hmm..
Nah jó te jó leszel.. Ki vagy? Nane! Tűnj innen! Csak téged ne! Gyűlöllek!
Önkéntelenül is kéjesen felnyög..
Gyűlöli! Mennyire utálja, ezt a dögöt! Inkább akkor huss tova képzelet, jó az is aki rajta fekszik! Ezerszer jobb! Sokkal, sokkal sokkal!!
A képzelete viszont tovább játszik.. vagy talán egy régi emlék?
Belemarkol Tristan hajába, miközben ajkait halk sóhajok hagyják el. Élvezi.. méghozzá nagyon is.. és mennyire gyűlöli!
- .. Renor.. ahh.. xD
Kéjes sikoly, a nő teste megremeg, ahogy eléri a beteljesülést.

Tristan

Érdekes hogy eddig minden szó elsiklott a füle mellett... ezt viszont irtóra megjegyezte.
Renor?? Mi a tököm... csak nem AZ a Renor?
Hát látványosan ledöbben, meg is áll egy pillanatra. Megköszörüli torkát.
- Tristan... kis drágám, de nem gáz...  - hát ezzel a hiúságába lett taposva , eltávolodik a nőtől. Lenézéssel méri végig. Szóval mégiscsak egy szajha... Ennél többre becsülte volna. Felhúzza a nadrágját.
A nap felkelt... ismét. Elindul a barlang kijáratához, mint aki bevégezte dolgát, vissza sem néz a nőre.
- Ccc.. Ribanc! - eddig is mondott sértő dolgokat, mert rohadtul nagy a pofája, de ezek után ez még esetleg fájhat is... kihasználni egy nőt, aztán leribancozni.
Zsebéből cigit kotor elő miközben távolodik a barlangtól. Rágyújt. Idegességében szokta. Talán féltékeny? Féltékeny lenne? Még sosem fordul elő vele.
Megvan hová megy.. Renorhoz...

Xeila

Meglepetten nyitja ki a szemét, és értetlenül néz a férfira. Láthatóan a kis álomvilága és a valóság között van egy kis különbség. Ugyanis egyáltalán nem Renor van fölötte. Megkönnyebbül.
Tristan után néz, de nem szólal meg.
Ribanc? Igen.. azzá tették. Legelőször Renor.. aztán Marcus.. most pedig Tristan. De minden abból származik, hogy anno találkozott a halálmágussal. Gyűlöli azért, amit vele tett..
Kipillant a barlang bejáratára. A Nap feljött.. ám sugarai nem érnek el odáig, ahol ő van.
Este útra kell.. és mindent megbosszul. Renor már előre félhet!
Lehunyja a szemeit, elmosolyodik álmában.. milyen élvezet lesz szétkarmolni az arcát, ütni vágnia, ahol csak éri.. Igen.. most megkapja amit megérdemel!