"Minden virág egy álom
álmok között az álom
rózsákba hullatag
fejét lehajtva mélyen
mint rózsa töve télen
rejtőzik fullatag.
[...]
Az éjek arra szállnak,
az évek arra járnak
a lusta századok:
fekete gyászu kárpit
fehérrel kivirágzik
s nagy rózsákat zokog."
/Babits/
Anna morcosan összeszorítja a szemét majd lassan kinyitja.
- Naa... - dünnyögi, de ismét be kell csuknia a szemét, mert egy jaguárnyelv közeledik felé.
Eltolja magától a kis szemtelent, és fel is emelkedik. Lehull előle a lepel, akkor veszi észre hogy nincs rajta semmi. Lepillant, majd három pislogás után egyre nagyobbra nyitja a szemét. Végülis lemered a saját melleire. Elkezd pirulni, mert valahogy érzi, hogy nincs egyedül. Lassan hátratekint. Észreveszi Renort, és eszébejut a szanuás kaland. Kínosan felnevet.
- Aa...a... - kezdi, aztán maga elé húzza a paplant és visszafekszik Renorra.
Még véletlen sem mellé.
- Azta... - nyögi ki végül, de nem is rettegve vagy megijedve, inkább... lenyűgözéssel.
- Ez .. nem volt.. semmi.. - fordul hasra Renoron, hogy szembe legyen vele.
Meztelen melle Renorhoz simul.
- Argonnak vannak kölykei? - vált témát.
Renor
Renor érdeklődve várja a nő reakcióját. Sikoltozásra, átkozódásra, "te perverz állatozásra" vagy valami hasonlóra számít.. Csak éppen arra nem, ami történik.
Az igaz, hogy Anna meglepődik.. de.. nem úgy tűnik, mint akit nagyon zavarna a tény, hogy ők most ketten.. szóval, nah...
Ez viszont csak azt jelentheti, hogy mégse erőszakolta meg a nőt! DE akkor.. Anna erőszakolta volna meg őt? Rápillant a nőre: Ugggyan már! A lehetséges leginkább az, hogy kölcsönösen megerőszakolták egymást. Bár inkább Renor Annát.
A nő lenyűgözöttsége viszont meglepi. Szóval élvezte is! Áhááá! kibújt a szög a zsákból! És még nem is szégyenlős!
Lélegzetét egy pillanatra visszafojtja, és csak másodpercek múlva engedi ki a tüdejéből.
- Igen.. vannak.
A cicuska úgy dönt, hogy letelepszik Anna hátára. Hát meg is teszi..
- Ha akarod a tied lehet.
Anna
Anna tenyerét a férfi álla alá helyezi, némán játszik az ujjaival, cirógatva a férfi nyakát. Aztán a szőrcsomó a hátára telepedik.
- Nagyon ragaszkodik... - jegyzi meg nevetve - tényleg az enyém lehet? - kérdezi kis meglepődéssel.
- Mégis hány kölyke van? - közben hátrafordul, és egy karmozdulattal leszedi a karommal is ragaszkodót, majd felül és az ölébe veszi.
- Tiszta Argon.. nagyon édes.. - dörzsöli meg a cica fejét, majd letessékeli az ágyról.
Visszahajol Renorhoz, és nyom egy csókot a szájára.
- Megyek.. - ennyit fűz hozzá, és tényleg.
Feláll, maga után húzva egy paplant.
Renor
- Persze. - vágja rá rögtön.
- Három. Két nőstény és egy hím.
Rámutat arra, amelyik Anna ölében foglal helyet.
- Ő nőstény. A másik fekete is nőstény. De van egy hím. Az foltos.
A csókot természetesen viszonozza. Anna ajkai után kap, a nő azonban már útra kélt.
- Hova?? - ül fel meglepetten az ágyban.
- Hova mész?
Anna
Megkerüli az ágyat, miközben a paplant húzza maga után. Egyik karjával felkarolja a lelógó részt, így már félig a combja is kivillan.
- Fürödni.. ha ezúttal sikerül megtalálni a fürdőt - áll meg egy pillanatra majd kilép az ajtón, és elindul a folyosón a fürdő felé.
A kis jaguár, akinek még neve sincs, utána szalad. Nagy siettében hány egy bukfencet is. Aztán megállapodik a popóján, és megrázza a fejét, kicsit prüszköl is.
Anna ezúttal sikeresen nem a szaunában köt ki. Beleereszkedik a forró vízbe, és nyakig elmerül benne. A helyiséget bejárja a forró, illatos gőz.
Azon gondolkodik, hogy mi történt pontosan tegnap este.
Olyan másnak látta most Renort, mint amikor megismerte. Amikor Renorra gondol, most nem jut róla eszébe, hogy gyűlölnie kellene azért, mert egy szoknyavadász. Ezt az apró tényt valahogy teljesen kizárta a fejéből. Azon gondolkodik, mi történhetett Renorral az idő alatt, míg nem látták egymást. Hogy lehet az, hogy egyedül lakik a kastélyban?
Renor, Renor, Renor... egyfolytában ez járt a fejében.
Renor
A választ hallva visszadől az ágyra.
- Rendben.
Akkor rendben.
Néhány perces levegőbe bámulás után, úgy dönt talán ő is megfürödhetne. Miért ne?
Nah egen.. a lepedő viszont elutazott. Felöltözni meg nincs kedve.. bár a kastélyban senki sincs, de azért mégse szokott meztelenül rohangászni.
Sóhajt egyet, és felül az ágyon. Némi koncentráció után pedig eltűnik.. hogy megjelenjen a fürdőben. Pontosabban a vízben, a medence közepén. Úgy a biztos..
Rögtön kiszúrja Annát a vízben. Elvigyorodik, és úgy belemerül a medencébe, hogy a szeme még kint legyen, de az orra például már víz alatt.
Óvatosan, halkan közelíti meg a "prédát". Amikor elég közel ér, lemerül a víz alá, és a nőhöz úszik.
Hirtelen elkapja a derekát, és kicsit megszorítja. Nem akarja lerántani a víz alá, csupán megijeszteni egy csöppnyit.
Aztán mégis csak úgy dönt, hogy legjobb lesz, ha lerántja a víz alá.. hát meg is teszi. És ha a nő már ott van, akkor szenvedélyesen megcsókolja ajkait.
Anna
Anna annyira elgondolkodik, hogy semmit sem vesz észre az ellene irányuló merényletből, mindaddig míg meg nem érzi az idegen kezeket a dereka körül. Próbál megkapaszkodni valamiben, de sehol semmi.. csak víz.. víz.. így hát csak egy utolsó karcsapásra futja, meg egy nagy levegővételre, mert az már biztos, hogy el fog merülni. És nem tévedett... A víz bugyborékolva veszi körbe, és eleinte semmit sem lát. Egy csókot érez a száján, de csak sejti, hogy kitől kapja. Becsukja a szemét, úgysem sokat látna. Tenyerét a férfi nyakára simítja.. így telik el pár másodperc, aztán Anna feltöri magát a felszínre. Már ha sikerül neki.. és nagy levegőt vesz. Úgy emelkedik ki a vízből, mint egy fuldokló sellőlány.
Tenyerével végigsimít a haján.
- Renor! - kezdi kicsit szemrehányóan.
- Ez nem volt vicces! - szidja meg. - Azt hittem alszol! - úszik arrébb a vízben, majd kinyúl, és kezébe vesz egy illatos olajat.
Renor
A csók után, ő is a víz felszínére löki magát.
Elvigyorodik Anna szemrehányását hallva, de nem látszik rajta, hogy megbánta amit tett.
- Nem is viccnek szántam.
Követi a nő mozdulatát, és észreveszi a kenceficét. Ő nincs otthon ezekben a bigyókban, szóval nem is igazán tudja, hogy mi az amit Anna magához vesz. Renor nem magának szokta beszerezni a cuccait, mindig mások teszik meg ezt helyette.
- Mit fogsz csinálni? - úszik érdeklődve közelebb a nőhöz.
Anna
- Szeretnéd tudni mi? - kérdezi gonoszul vigyorogva, miközben tenyerében szétkeni az olajat.
Renor háta mögé úszik, és kezét a férfi vállára helyezi. Aztán a másik kezét is Renor hátára simítja, és hüvelykujjával elkezdi körkörösen masszírozni a férfi hátát.
- Mondd csak Renor.. Mi történt veled mióta nem láttalak? - kérdezi közben érdeklődve.
Renor
- Hát nem ártana..
Amikor a nő felé közeledik, hátrébb löki magát egy kicsit.
- Tiszta a fejem, nem kell megmosni - mondja a kenceficére nézve.
Aztán mégse hajmosás következik. Sőt sokkal jobb következik, mint azt Renor gondolta volna.
- Nah ez már nagyon hiányzott.. - sóhajtja jólesően.
- Hmm.. mióta nem láttál? Hát.. semmi említésre méltó.. miért kérdezed?
Anna
Anna azt nem hiszi, hogy semmi említésre méltó nem történt vele, hiszen egy halálmágussal mindig olyan izgalmas dolgok történhetnek.
- Ó... - mondja, miközben ujjai a férfi vállát nyomkodják, egyre erősebben.
- Semmi.. csak érdekelt.. - jegyzi meg az "á mindegy, felejtsd el" hangnemen.
- Parisékkal sem történt semmi? Vagy nem tudsz róluk valamit? Hogy van... öhm.. hogy is hívják a kisfiút?
Anna jól ismeri Renor testvérét, meg a feleségét Melittát, hiszen ő volt az esküvőjükön az egyik tanú.
- Még mindig élnek halnak egymásért? .. Szép pár.. igazán szép pár.. - jegyzi meg, majd megpaskolja Renor hátát.
- Ideje munkához látni - suttog hátulról a fülébe, majd eltávolodik tőle.
Kimászik a medencéből, maga köré csavar egy törölközőt.
Renor
- Régen találkoztam Parisszal. Ha jól tudom éppen a második gyereken dolgoznak - vigyorodik el.
- Reimondnak hívják.
- Ne is mondd. Olyan szerelem tombol közöttük, hogy le se lehet írni.
Meglepetten néz hátra a válla fölött, amikor Anna valami munkáról beszél. Munka?? Ugyan már.. biztos csak rosszul hallotta.
- Milyen munka? - vonja össze gyanakodva a szemöldökét, miközben a nő után megy.
Anna
Anna nem felel, csak kilép a folyosóra, majd megindul a szobája felé. Aztán amikor belép, felkészült zug várja. Ruhák a szekrényben, a tükör előtt fésű, pirosító, kenceficék, minden ami egy nőnek kell.
Eltátja egy picit a száját, majd becsukja az ajtót, sőt, be is zárja. A tükör elé lép majd a szekrényből ruhákat pakol az ágyra. Egyik szebb a másiknál. Egymás után próbálgatja fel, és nagy csodálatára, méretben mind passzol.
Leül a fésülködő tükör elé és elkezdi vizes haját kifésülni, mikor mögötte megjelenik egy 19 éves, nagyon zsenge, erőtől, energiától kicsattanó lány. Akkor lepődik meg Anna a legjobban, mikor a lányban felismeri saját magát. A lány egy igen merész ruhában virít, már akkor is duzzadó keblekkel, és még selymesebb, baba arcbőrrel. Anna megfordul, de addigra a szoba ajtaja becsukódik...
Anna, mármint a fiatalabbik magabiztosan lépdel a fürdő felé, és nemsokára beleütközik Renorba...